Gyönyörkörök

 Mi, mi nyugalomban. 

(Forrás: Kara Creates ) "Gone are the dark clouds that had me blind... It's gonna be a bright, bright, sunshiny day." Ha már daloknál, zenénél tartunk... Emlékeztek a Zongoralecke végére? Szinte abszurd nehézségek árán végül egymásra talál két szerelmes szív, pedig Holly Hunter karaktere eleinte csak a zongorája iránt mutat érzelmeket. A vadítóan szexi Harvey Keitel valami egészen különös érzékkel hámozza le róla a néma puritanizmus burkait. Van ott féltékenység, szemforgató társadalmi elvárások, váratlan fejszés erőszak és felkavaróan finom szerelmes szex is. A kavalkádból sikeresen kievez a valószínűtlen szerelmespár, azt hihetnénk, megvan a csöpögős végkifejlet. De Jane Campion zsenije máshogy döntött. A film záróképe nem a mosolygós szerelmeseké, ehelyett látunk egy balesetet, a néma nőt majdnem a mélybe rántja egy kötélbog, ahogy a tengeren eveznek, és a régi nagy szerelme, a zongora kiesik a vízbe. Aztán hopp, látjuk, hogy a bogba maga tette bele a lábát. Süllyed eg...