Gót mód off. Szeretünk.

 Mielőtt visszatérnénk az emlékbe, friss tudásommal elfordítanám a lányaimat, hogy ne lássák a szín nélküli szörnyűséget. Meglepetten látom viszont, hogy Szofi megmakacsolja magát. Az még hagyján, hogy két kézzel bemutat Emke kritikus szülőjének, a vicsorgó bábunak, akit a gyökérellenségnek vél... de úgy érzem, hogy valóban nem látja, nem érzékeli a bábut mozgató, életkörökön kívül trónoló szörnyeteget. Az igazi Gonoszt, aki ezt a szerencsétlen, ordibáló női figurát oly régóta és oly sikeresen mozgatja.

És ekkor rájövök, hogy Szofi is ugyanazt akarja, amit Molli és én. Szinkronba hozni mindent. Úgy beállítani a kaleidoszkópot, hogy az minden fontosat magába foglaljon, érthetően és feldolgozhatóan. Szofi az egyetlen közülünk, aki nem fél a sötétségbe nézni, és nem is fárad bele. Aki sohasem rest mindent a nyers megértésvágya körébe vonni. Szofi a legjobb értelemben vett lelki mindenevőnk, születésétől fogva extrém magas a félelemküszöbe. Szofi valamely formában a legbefogadóbb, legéhesebb humanista a csapatban. Nagyon, nagyon sokáig nem értettem, nem értékeltem a Nagylányomnak ezt a gyönyörű törekvését. 

Szofi lenne az egyetlen kapu ahhoz, hogy a Gonosz ismét utat nyerjen hozzánk egy ordító repülő majmán át.

Szinte letaglóz a felismerés.

Mondják, hogy milyen lehetetlenek a kamaszok. Hát, talán épp ezért. Mindenbe belepillantanak, de nem tudják, hová pakolják ennek érzelmi terhét. Falják az egész mindenséget szűretlenül. Hogyan is adhatnánk nekik tanácsot, hiszen több évtizednyi élet sem adott erre megfelelő élettapasztalatot nekünk.

A szívem a tiétek ebben az elvetélt törekvésetekben, kamaszok. Ezt a lassan öt évtizede fejlődő Felnőttem mondja.

Fáj a szívem, hogy ki kell ábrándítsam szeretett Szofimat. Ez a mindenevés nemcsak, hogy soha nem fog sikerülni, de rosszat is hoz ránk. Ha még sokáig próbálkozik, először Mollit betegíti meg, aztán a hármunk egységes formáját sodorja egy teljesen érzéketlen fekete lyuk szélére. Nem hagyhatom, hogy mi is ide jussunk. Túl nagy bennem, bennünk az élet gyönyörteli tisztelete. 

Szofikám, nagyon sajnálom. Gót mód off.

Szeretünk!