Tavaszi szél

 

(Forrás: The Norwegian Helsinki Committee)

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Liminálséta

A téma akkor ugrott be, amikor még fél lábbal védekező állásponton voltam. Olyan helyet képzeltem el az öt érzék technikával, amelybe egész biztosan nem fér bele a semmiféle pszicho-pata, hogy túlméretezett, koszos öntudat-bakancsát a belső tereimbe törölje. És szép lassan kialakult ebből az a gondolatkör, aminek már nem is volt köze volt kínzóimhoz.  Érdekes módon ez is afféle empty box-érzetként indult, mint amilyet Mark Gungor a vicces férfi agy/női agy videójában leír. Nő létemre ennek szabályait átírtam. És ebből lett egy olyan gyönyörforrás - mondhatni, abszolút szépség -. amit nagyon nehéz szavakkal leírni. Több hete küzdök vele. Nemrégiben tudtam csak meg, hogy mások is vannak így ezzel, és most izgatott vagyok és kutatok. --  Először az általános iskolámban vettem ezt észre. Alapesetben nincs (helyesbítek, régebben nem volt) mit kedvelni egy iskolaépületen. Kocka, erősen szocreál, semmi meghittség nincs benne. Különös vonzódással viszonyulok az általában nyüzsgő terek...
További információk

0.4: Zsófi, gyere a fényre!

Kép
 (Ez a megunhatatlanul szép bejegyzés, rájöttem, már ide tartozik.) Tegnap este csúnyán megvágtam a hüvelykujjamat. Gonosz, váratlan támadást intézett ellenem egy vajazókés. Egy darabig csak néztem, néztem, ahogy a seb karmazsinvörös virágba borul. Mintha a testem sírt volna. Aztán elővettem a pécsi nagymamám módszerét, és jól belenyomtam a sebet a sóba. Át- meg átjárt a jó fájdalom, hiszen a só brutális módon felgyorsítja a sebszélek egymás közti kríziskommunikációját. Olyannyira, hogy némi duzzanat (és sok sziszegés) árán bezárult a vörös virág. Nem lett belőle Vörös Nász.  Boldogan megcsókoltam a rejtélyesen zseniális ujjamat. Persze, fáj még néha, de kit érdekel! Ülök a szívem közepe balatoni tájban. Végre két hetet itt lehetünk szerelmemmel! Egyazon frekvenciájú imádattal fordulunk a - még viszonylag háborítatlan - hegy szépsége felé.  Felhőtlen a boldogságunk, akárcsak a csodálatos "őszi nyár".  Nézem a zsenge füvet, a szőlőlevelek aranyát, a kék égboltot, amin...
További információk

Szeptemberi szóló szőlő

Kép
  A boldogság földjén pihenünk, a párom és én meg a Bogi bigli. A Balaton... Van annak két partja, a déli és az északi. A déli part nagyon biztonságos. Olyan madárfürdő-féle. Sokáig gyalogolhatsz benne, míg a derekadig ér. És van az északi part, gyorsan mélyül, nagyon kell vigyázni. A viharok is hevesebbek.  Mély, rejtett vizek, gyönyörű illatos nádasok, lágy, szőlőtermő dombok, észvesztően buja színek és szagok, büszke vadak. Kinyújtózunk e szelíden vad tájban, az őszben, mely éppen pihenésünk utolsó napjától már a csillagokba van írva.  Olyan ez a táj, mint az a legfinomabb szerelmi kéj. Az a fajta, ami hosszú, lágy trillákban csúcsozik, édes és elhúzódó lecsengéssel. Pontosan ilyen ez a buján kitárulkozó táj. Mint a valódi gyönyör, ez is egyszerre villanyoz fel és nyugtat meg. Az érzékek által finoman szűrt adrenalin isteni nektárja, melyet ember keltette zajok nélkül kortyolhatunk minden este.  Minden alkalommal, sőt létezésünk minden percében, ezé a tájé vagyunk...
További információk